Mi az a séma?

A sémaelmélmetet Jeffrey E. Young amerikai pszichoterapeuta írta le a 90-es években. Összesen 18 sémát különített el. A sémák olyan hiedelmek a világról, melyek torzítják látásmódunkat. Gyermekkorban alakulnak ki és teljesen meghatározzák hogyan látjuk magunkat, másokat és a világot. A sémákat elképzelhetjük, mint egy-egy színes szemüveget, melyek hátráltatnak abban, hogy hűen lássuk a valóságot. 

Mindegyik séma gyermekkorunk kielégítetlen érzelmi szükségletéből született. Aki nem elég meleg érzelmi közegben nevelkedett, könnyen rendelkezhet érzelmi gátoldtság vagy érzelmi depriváció sémával. Azért merem az életünk renjtett mozgatórugóinak hívni a sémákat, mert mindegyik séma önbeteljesedésre, önmegerősödésre törekszik. Aki a fenti sémákkal rendelkezik érzelmileg nehezen kapcsolódik és fokozatosan de biztosan egyre jobban elmagányosodik. A sémák fenntartják azokat a sérüléseket, amiben eredetileg születtek.

Arról, hogy a sémák, hogyan határozzák meg a párválasztásodat, ebben a cikkben olvashatsz.

Mi ez a 18 séma?

Az Elhagyatottság séma azzal az érzéssel jár, hogy másokhoz fűződő kapcsolatai instabilak, bizonytalanok, nem tartósak. 

Bizalmatlanság séma az a meggyőződés, hogy mások kihasználják, a saját önző igényeik szerint fogják használni Önt 

Érzelmi Depriváció: az hiedelem, hogy érzelmileg nem tud igazán kapcsolódni senkihez. 

Csökkentértékűség séma az az érzés, hogy valami baj van velünk, rosszak, kisebbrendűek, csúnyák, buták vagy értéktelenek vagyunk, 

Társas izoláció séma: a másság érzése, hogy nem illünk a családba vagy a családon kívüli nagyobb világba, nem tartozunk sehova

Dependencia séma: Az a hiedelem, hogy valaki képtelen kompetensen ellátni a mindennapi kötelezettségeit mások jelentős segítsége nélkül 

Veszélyeztetettség séma: Túlzott félelem attól, hogy a küszöbön álló katasztrófa bármelyik pillanatban bekövetkezhet

Összeolvadtság séma: Túlzott érzelmi bevonódás és közelség egy vagy több jelentős személlyel (gyakran szülőkkel), 

Kudarcra ítéltség: Az a hiedelem, hogy valaki kudarcot vallott, elkerülhetetlenül kudarcot fog vallani, vagy alapvetően csökkent képességű a társaihoz képest 

Feljogosítottság: Az a hiedelem, hogy a többiekhez képest felsőbbrendű; különleges, külön jogokkal van felruházva

Elégtelen önkontroll: Rendkívül nehezen,vagy egyáltalán nem hajlandó arra, hogy a személyes céljai eléréséhez szükséges önkontrollt és frusztrációs toleranciát gyakorolja 

Behódolás: A kontroll fokozott mértékű átadása másoknak, mivel elnyomva érzi magát , többnyire azért, hogy a haragot, bosszút vagy az elhagyatást elkerülje. 

Önfeláldozás: Túlzott hangsúly azon, hogy megfeleljen mások igényeinek, saját elégedettségének a rovására. 

Elismerés-hajszolás: Túlzott hangsúlyt fektet arra, hogy elnyerje mások jóváhagyását, elismerését vagy figyelmét

Negativizmus/pesszimizmus: Átható, az egész életen átívelő fókuszálás az élet negatív aspektusaira (fájdalom, halál, veszteség, csalódottság, konfliktus, bűntudat) 

Érzelmi gátoltság: A spontán cselekedetek, érzelmek vagy a kommunikáció túlzott gátlása , többnyire abból a célból, hogy mások rosszallását, a szégyenérzetet, vagy a saját késztetései feletti kontroll elvesztését elkerülje. 

Könyörtelen mércék: Az a hiedelem, hogy az egyénnek törekednie kell arra, hogy a viselkedés és a teljesítmény nagyon magas, mércéinek megfeleljen, többnyire azért, hogy a kritikát el tudja kerülni, vagy többnek tűnjön másoknál

Büntető készenlét: Az a hiedelem, hogy az embereket keményen meg kell büntetni, ha hibát követnek el.